Index: Hungarian Bible

 

Psalms 139

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] [94] [95] [96] [97] [98] [99] [100] [101] [102] [103] [104] [105] [106] [107] [108] [109] [110] [111] [112] [113] [114] [115] [116] [117] [118] [119] [120] [121] [122] [123] [124] [125] [126] [127] [128] [129] [130] [131] [132] [133] [134] [135] [136] [137] [138] [139] [140] [141] [142] [143] [144] [145] [146] [147] [148] [149] [150]

139:1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. &Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.

139:2 Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.

139:3 Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.

139:4 Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!

139:5 Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.

139:6 Csodálatos előttem [e] tudás, magasságos, nem érthetem azt.

139:7 Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?

139:8 Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy.

139:9 Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:

139:10 Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.

139:11 Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,

139:12 A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.

139:13 Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.

139:14 Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.

139:15 Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, [mintegy] a föld mélyében.

139:16 Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.

139:17 És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!

139:18 Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.

139:19 Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!

139:20 A kik gonoszul szólnak felőled, [és nevedet] hiába veszik fel, a te ellenségeid.

139:21 Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?

139:22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!

139:23 Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!

139:24 És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!

 

Created with FREE HTMLCompiler by BibleDatabase

Whole Site This Page